Hú, botrány van! A balga belgák el akarták sunnyogni, hogy fipronillal kezelt tyúkok tojták a tojásaikat, ezért a németek és a hollandok nagyon berágtak rájuk. Mindegy, ez minket úgysem érint, mert mi nem Németországból vesszük a tojást, és amúgy is... Ja, várjál! Már megint gondolkodtam.

Szóval itt ez a fipronil nevű anyag, amit általában növény-védőszernek titulálnak, de mivel remekül írtja a rovarokat, felhasználják állat-egészségügyi célokra is. A probléma vele az, hogy nagy dózisban károsítja az emberi szervezetet is, mert beépül a májba. 

A tyúktetű vérszívó, jelenléte az állat pusztulásához vezethet, ami tömegtartásnál tömeges elhullást jelent. Ezt elkerülendő, a belgák szépen beporozták-permetezték a pipiket, és már nem is voltak tetvesek. A gond ott kezdődött, hogy a hatóanyag beépült a tojásba, és ezt bizony a teszek ki is mutatták - májusban! Nyilvános tájékoztatást viszont csak júliusban adtak ki, mert közben a hollandok is csináltak teszteket, és náluk is kibukott a mutatvány. 

A fipronil a paraziták idegrendszerét támadja meg, és elpusztítja az élősködőket, háztartásokban kutya-cica élősködők elleni védekezésre is használjuk. Én konkrétan Frontline Spot-ot szoktam az állataimra csepegtetni, és ezt havonta ismétlem. Még mindenki él. A felhasználására szigorú szabályok vannak, a hatóanyag mennyiségét az állat súlyától teszik függővé. Használat után 24 órán át nem szabad simogatni az állatot, és a beépülés érdekében nem érheti víz a szőrét. Legalábbis az állatpatikában ezt szokta javasolni az eladó, de használati útmutatóban is leírnak mindent.

A növény-védelem már más tészta, mert ezt a szert a méhecskék a bepermetezett növényekről szépen beviszik a kaptárba, és hiába csak egy dolgozó érintkezett vele, az egész kolóniát megmérgezheti, különös tekintettel az utódokra. A kutatások szerint nem pusztulnak el azonnal tőle, de mivel a neuroreceptorok blokkolását idézi elő, megváltoztatja a viselkedésüket, befolyásolja a tanulási képességüket.

Most legyinthetnénk, hogy na és, legfeljebb lesz pár kaptár fél-hülye méhecske, de tekintetbe véve, hogy az emberiség alapeledelének 90 százalékát kitevő 100 növényfajtából 71-et méhek poroznak be, már nem is annyira vicces a dolog. Aki mélyebben szeretné beleásni magát a témába, annak ajánlom a www.zsigogyorgy.hu oldalt.

Van rá egy fogadásom, hogy ennek a tojás-mizériának hosszútávon lesznek gazdasági hatásai. Lesz mire ráfogni az élelmiszerek drágulását!

Azt mondja a szakirodalom, hogy kis dózisban a fipronil nem okoz bajt. Én elhiszem, mert nem értek hozzá, de ha belegondolunk, hogy mennyi vegyszert "nyalunk be" ilyen-olyan úton kis dózisban, akkor szerintem már van okunk aggódni. Vegyszerezzük a vizet, a levegőt, a növényeket, és igen, az állatokat is. Mindig, mindenből csak egy kicsit, azzal a felkiáltással, hogy az még nem árt. Közben csodálkozunk, hogy egyre több az allergiás beteg, és támogatjuk a rákkutatást, mert a rákbetegek száma is szépen szaporodik. Marokszámra kapkodjuk be a gyógyszereket, amiket szintén nem a bokorról szakítunk, és kikerüljük a boltban a bio-élelmiszereket, mert sokszor megfizethetetlenül drágák. Arról nem beszélve, hogy fogalmunk sincs róla, valóban bio-élelmiszerrel van-e dolgunk, mert a nylon alatt szépen mosolygó, hatalmas, fényesen piros almák nekem mindig is gyanúsak voltak. 

Azért a régi öregeink tudtak valamit, amikor beborogatták a tyúkudvarba a sparheltből a hamut! A pipik megfürödtek benne, és egy erőteljes tyúkól meszelés után néhány hétig messzire szaladtak a tyúktetűk. 

Ma már ritkán használnak alternatív módszereket a mezőgazdaságban, ahogy az élelmiszeripar is tömegtermelésre áll rá. Mindegy, milyen áron, profitot kell termelni! 

De vajon hová fog ez vezetni?  

 Remy

/valamennyi kép illusztráció, a pixabayről származik/